KÉRDÉSEK az MDLSz-hez a polgári fegyvertartást SÚLYOSAN KORLÁTOZÓ intézkedései kapcsán

 

A múlt héten az alábbi határozatot hozta a két nagy hazai sportlövő sportszövetség egyike, a Magyar Dinamikus Lövészsport Szövetség (MDLSz), mely drasztikusan szűkíti az eddigiekhez képest a már ott versenyző sportlövők lőfegyverhez jutási lehetőségeit, illetve rendkívüli mértékben megnehezíti, hogy valaki elkezdje azt a tevékenységet, mely sportcélú lőfegyver tartását eredményezné. Úgy, hogy mindeközben semmiféle jogszabályváltozás sem történt.

Természetesen az érintettek a közösségi médiában és e-mailekben is rendkívül indulatosan reagáltak (érthetően, de néha nem nyomdafestéket tűrően), mi megpróbálunk higgadt és tárgyszerű kérdéseket feltenni az alábbi határozattal kapcsolatban az MDLSz felé – EZEKET A 2 SZÓ SZERINTI BERAKOTT MDLSZ-ES ANYAG UTÁN TALÁLJA AZ OLVASÓ! (Ha kapunk rájuk választ, természetesen közölni fogjuk azt is!)

“MDLSZ Elnökségének 2026.11.11/01. számú határozata

( https://mdlsz.com/mdlsz-elnoksegenek-2026-11-11-01-szamu-hatarozata/ )

Öt egyhangú igen szavazattal az elnökség a következőképpen módosítja a lőfegyverek megszerzéséhez szükséges szakszövetségi javaslatok kiadását:

2026.11.12-től adott sportoló első minősítésének megszerzését követően minimum 12 hónapnak el kell telnie az első szövetségi támogató javaslat kiadásáig. Más szavakkal a versenyzés első évében nem tartjuk indokoltnak saját sportcélú lőfegyver tartását. Ezzel biztosítjuk azt, hogy valós sporttevékenység elősegítése céljából kerüljenek kiállításra a szakszövetségi támogató javaslatok.

Továbbá 2027.01.01-től minden sportolónk maximum évi 2 (kettő) új sportlőfegyver támogatásához kaphat szövetségi támogató javaslatot. A sportolónk által korábban jogszerűen birtokolt, és eladott lőfegyver helyett kért új lőfegyver nem számít új lőfegyvernek ebben a tekintetben. Az eladás tényét a sportoló a fegyvertartási engedélyének bemutatásával igazolja, ahol már érvénytelenítve van az adott lőfegyver.

MDLSZ Elnöksége”

Az MDLSz sportlövészeknek e-mailben kiment tájékoztatás:

 

“Tisztelt Sporttársak,

Tájékoztatlak Titeket az Elnökség 2026.11.11-i elnökségi ülésen született döntésről.

Önkorlátozó intézkedések a sportágainkhoz kötődő biztonság fokozása érdekében

A szövetség eddig is rendkívül komoly ellenőrzési lehetőséget biztosító digitális rendszerén, illetve a centralizált fegyver ügyintézést bonyolító főtitkári irodáján keresztül soha nem kapott zöld utat olyan igény, amely ne felelt volna meg a jogszabályi, minősítési és egyéb kötelező feltételeknek, azonban a szövetség elnöksége egyhangúan osztja a véleményt, mely szerint ez nem elegendő.

A sportolói biztonság, a kontroll és a közbiztonság érdekében fel kell vállalnunk azt, hogy a jogszabályi keretektől is szigorúbban, önkorlátozó módon járunk el.

A 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet 23. § (1) a következőképpen rendelkezik:

„E rendelet eltérő rendelkezése hiányában sportlövészetre lőfegyver tartása annak a sportolónak engedélyezhető, aki sportlövészet folytatása céljából nyilvántartásba vett sportegyesületnél (a továbbiakban: sportegyesület) leigazolt, az országos sportági szakszövetség által kiadott, érvényes versenyengedéllyel rendelkező minősített sportlövő és rendszeres sporttevékenysége alapján a saját tulajdonú lőfegyver tartását az országos sportági szakszövetség javasolja.”

A jogszabály tehát nem írja elő kötelezően azt, hogy a sportági szakszövetségnek minden körülmények között ki kell adnia a javaslatát. A vonatkozó szövegrész kifejezetten a szakszövetség hatáskörébe utalja azt, hogy javasolja, vagy nem javasolja a saját lőfegyver megszerzését. A lőfegyver birtoklása nem jog, hanem privilégium, amit jogszabályok és etikai normák által megkövetelt viselkedéssel és teljesítménnyel lehet kiérdemelni.

Mindezekre való tekintettel az elnökség a következő határozatot hozta:

Az MDLSZ Elnökségének 2026.11.11/01. számú határozata

Öt egyhangú igen szavazattal az elnökség a következőképpen módosítja a lőfegyverek megszerzéséhez szükséges szakszövetségi javaslatok kiadását:

2026.11.12-től adott sportoló első minősítésének megszerzését követően minimum 12 hónapnak el kell telnie az első szövetségi támogató javaslat kiadásáig. Más szavakkal a versenyzés első évében nem tartjuk indokoltnak saját sportcélú lőfegyver tartását. Ezzel biztosítjuk azt, hogy valós sporttevékenység elősegítése céljából kerüljenek kiállításra a szakszövetségi támogató javaslatok.

Továbbá 2027.01.01-től minden sportolónk maximum évi 2 (kettő) új sportlőfegyver támogatásához kaphat szövetségi támogató javaslatot. A sportolónk által korábban jogszerűen birtokolt, és eladott lőfegyver helyett kért új lőfegyver nem számít új lőfegyvernek ebben a tekintetben. Az eladás tényét a sportoló a fegyvertartási engedélyének bemutatásával igazolja, ahol már érvénytelenítve van az adott lőfegyver.

MDLSZ Elnöksége

 

Budapest, 2026.11.12.

Haiszky Ernő Zoltán
MDLSZ főtitkár”

 

KÉRDÉSEINK AZ MDLSZ VEZETÉSE FELÉ:

 

1. Tudnak-e olyan súlyos bűncselekményekről, melyet kifejezetten az MDLSz sportlövői követtek el a legálisan tartott lőfegyverükkel az utóbbi időkben, tehát ami ezt a “biztonság fokozása érdekében” tett intézkedést ilyen hirtelen indokolná?

2. Tudnak-e olyan valósan létező (írásban fellelhető) jogalkotói, politikai szándékról, ami a hazai lőfegyvertartást, különösképpen a sportlövészet tekintetében tovább kívánja korlátozni? (Jelenleg – 2026. nov. 15. – a kormányzati portálok dokumentumtárában nincs ilyen előterjesztés.)

3. Ha nem tudnak ilyen konkrét, írásos tervezetről, akkor az újonnan bevezetett intézkedéseket politikai nyomásgyakorlás hatására vezették-e be?

4. Ha nem tudnak ilyen konkrét, írásos tervezetről, akkor az újonnan bevezetett intézkedéseket rendőrségi nyomásgyakorlás hatására vezették-e be?

5. Miért volt szükség arra, hogy mindenfajta átmeneti/felkészülési időszak nélkül, egyik napról a másikra, “statáriálisan” vezessenek be ilyen drasztikusan korlátozó intézkedést?

6. Konzultáltak-e jogi képviselővel, mielőtt ezt az intézkedést meghozták, tekintettel a jogsérelmet szenvedettek nagy számára, illetve arra, hogy semmiféle jogszabályi rendelkezés ilyent nem követel meg?

7. Mi történik azokkal, akik például ezen intézkedés bevezetése előtt már megvásárolták/megrendelték az ez évi 3. fegyverüket, és az most nem kerülhet bejegyzésre? Büntetőeljárás vár a jóhiszemű sportlövőre, vagy az azt jogszerűen értékesítő kereskedőnek kell azt visszavásárolnia? Kit terhel a büntetőjogi vagy kártérítési/anyagi felelősség?

8. Eleve: hogyan kell értelmezni a “maximum évi 2 (kettő) új sportlőfegyver támogatásához kaphat szövetségi támogató javaslatot” – naptári évenként? Minősítés megszerzésétől számított gördülő 12 hónapként, vagy a 2. és 3. vásárlás közt legalább 12 hónapnak kell eltelnie?

9. A bevezetett intézkedés Önök szerint mennyiben és hogyan fokozza a “biztonságot” – akinek volt eddig mondjuk 5 sportlőfegyvere, az most valóban eltántorodik egy bűncselekmény elkövetésétől mert 1 év alatt csak 2 újabbat vehet?

10. Önök szerint mennyire fog visszaesni a sportlövészetet elkezdők száma ezen intézkedések miatt? Hiszen jelenleg is minimum 6-8 hónapos tortúra a tartási engedély megszerzése, de ez így másfél-kettő évre nő.

11. Mi történik azzal a sportlövővel, akinek a versenyfegyvere esetleg pont javítás/fődarabcsere alatt van (ez a bonyolult export-import szabályozás miatt fődarabnál akár sok hónapig is tarthat), de az eladni nem akarja, viszont a 2 darabos korláton felül kényszerülne azonos vagy hasonló cserefegyver megvásárlására?

12. Végiggondolták-e, hogy mekkora veszteséget okoztak ezzel az intézkedéssel a lőfegyver-kereskedőknek illetve a lőtereknek, sportegyesületeknek? Vállalják-e az ezzel kapcsolatos esetleges polgári jogi/kártérítési felelősséget?

13. Ezen határozat meghozatala előtt történt-e bármiféle egyeztetés az egyesületekkel, tagokkal? Ha nem, akkor miért nem? Ha igen, akkor milyen körben?

14. Jelenleg sem követeli meg semmilyen hatályos jogszabály a lőfegyverenkénti szövetségi ajánlást, ez csupán egy szokásjog, melyről még a Bíróság is kimondta, hogy nem jogszerű (Sz. Á. sportlövő büntetőperében). Bár nincs precedensjog Magyarországon, de elképzelhetőnek tartják-e hogy peres úton fogják kikényszeríteni határozatuk visszavonását?

15. A mindenfajta közösségi felületen tapasztalható általános felháborodással és teljes elutasítással szembesülve nem gondolják-e azt, hogy ezen határozat elhamarkodott és hibás volt, és azt célszerűbb lenne visszavonni?

16. Felmérték-e ezen határozat public relations vonalon várható romboló hatását? (Hiszen az MDLSz alapvetően a modernebb, fegyvertartáspártibb sportszövetség image-ét hordozta, most pedig kifejezetten a lőfegyvertartó sportlövők elleni intézkedést hozott, amely a 2012-ben kiharcolt jogszabályváltozások szinte teljes eltörlését jelenti, mindenfajta jogszabályváltozás nélkül.)

 

Mielőbbi válaszaikat köszönettel várva:

Vass Gábor
főszerkesztő
Kaliber Magazin