JOGOS VÉDELEM a garázdaságban: 2% alatt

Az önmagukat megvédő személyek ellen leggyakrabban garázdaság miatt indul eljárás.

 

Mint magunk is több, megtörtént esetet feldolgozó cikkünkben is írtunk róla, amennyiben ma (és az elmúlt évtizedekben) valaki megpróbálta magát megvédeni, és az puszta kézzel, gázspray-vel, gázpisztollyal, vagy egyéb olyan eszközzel történt, amelyből súlyosabb testi sérülés nem keletkezett, úgy szinte bizonyosan GARÁZDASÁG* miatt indult a védekező ellen eljárás.

Nos, egy kedves olvasónk, H. A. úr vette a fáradtságot ennek kapcsán, hogy a Rendőrségtől és az Ügyészségtől lekérje az adatokat, hogy az utóbbi 5 évben a garázdaság bűncselekménye kapcsán hányszor történt jogos védelem miatti eljárási döntés (vagyis: megszüntetés).

A hatóságok ez esetben maximálisan korrekten válaszoltak, ezek hivatalos adatai láthatóak itt (lásd iktatószám, kiadó neve, beosztása).

A tanulság sajnos elég szörnyű: a 2013 óta hatásos új BTK kifejezetten erős jogos védelemre vonatkozó, áldozatvédő rendelkezései ellenére a garázdaság esetein belűl KEVESEBB, MINT 2% azon esetek aránya, amelyekben a jogos védelem valamelyik al-esete okán szüntették meg az eljárást. Igaz, ezek aránya némileg növekedést mutat, de nagyon enyhe mértékben.

KOMMENT: Magunk részéről nehezen tudjuk elképzelni, hogy adott évben még 100 olyan eset sem volt, amikor valaki sikeresen megvédte magát azon esetek közül, melyek a hatóságok tudomására jutottak. Tanulság: NE JUSSON A HATÓSÁG TUDOMÁSÁRA, mert jó eséllyel mi leszünk büntetett előéletűek…

 

Jogos védelem miatti eljárás megszüntetése a garázdaságon belül az elmúlt években

 

FONTOS, az adatközlő értelmezést pontosító hozzáfűzése:

“Az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztika (a továbbiakban: ENyÜBS)
egységes elvek szerint gyűjti a büntetőeljárások, a büntetőeljárások alapjául szolgáló
cselekmények, az elkövetők és a sértettek statisztikai adatait. Az ENyÜBS nem gyűjt adatot
arra vonatkozóan, hogy milyen bűncselekmény miatt indult meg az eljárás, és arra vonatkozóan
sem, hogy milyen javaslattal került továbbküldésre. Az ENyÜBS rendszerből arra vonatkozóan
tudunk adatot szolgáltatni, hogy hány esetben fejeződött be az eljárás a Btk. 339. §-ába ütköző
garázdaság bűncselekményi minősítéssel.

Indokolt jelezni továbbá, hogy a rendőrségi eljárásban regisztrált bűncselekmények statisztikai
adatait tartalmazó ENyÜBS rendszer úgynevezett követő jellegű statisztikai rendszer,
amelyben az adatokat a nyomozás lezárását követően regisztrálják, tehát a statisztikai adatokat
nem a bűncselekmény elkövetésének időpontja, hanem a bekerülés időpontja (év, hónap)
alapján számolják.”

 

A jogos védelmi esetek részletes megoszlása

 

* Garázdaság (2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről):

“339. § (1) Aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a garázdaságot

a) csoportosan,

b) a köznyugalmat súlyosan megzavarva,

c) fegyveresen,

d) felfegyverkezve vagy

e) nyilvános rendezvényen vagy gyűlésen

követik el.”

Adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás