Értékelés:
(0 szavazat)

Előttem az utódom - Unique Alpine TPG-1

Cikkünkben felvázoljuk a mesterlövészfegyverek történetének néhány fontosabb állomását, majd bemutatjuk a Magyar Rendőrség Terrorelhárító Szolgálata által vásárolt új mesterlövészfegyvert, a Unique Alpine TPG?1-et.

Világháborúban született

A mai korszerű mesterlövészfegyverek és harcászatuk kifejlődése még az I. világháború idejére vezethető vissza. Ekkor jelentek meg ugyanis nagyobb számban olyan puskák, amelyekre már célzatosan távcsövet szereltek. Az állóháború megmerevedett arcvonalaiban kiválóan lehetett alkalmazni a statikus célpontok ellen, úgymint pl. a lövészárokból óvatlanul kileső katona, vagy a géppuskakezelők.
A ?mesterlövészszakma? alapjait azonban már sokkal korábban lerakták. Majd? minden híres hadvezér kiválasztott magának néhányat azok közül a katonái közül, akik jól tudtak lőni, azért, hogy ha úgy hozza a harci helyzet, az ellenség tábornokait vagy vezérét le tudják lőni, ezzel billentve a maguk oldalára a csata kimenetelét. Írásos feljegyzések számolnak be pl. Napóleon, Cromwell vagy akár Nagy Sándor különleges képességű lövészeiről. Természetesen mindegyik a maga korának fegyverét használta, így beszélhetünk íjászoktól kezdve a kovás puskákon át egészen a modern ismétlőpuskákig mindenféle fegyverről. A technika fejlődése magával hozta az alkalmazott fegyverek mind kifinomultabbá válását, ez tette lehetővé, hogy napjainkra már teljesen külön iparággá vált a mesterlövész-lőfegyverek és a különféle kiegészítők gyártása.

Távcsöves puskák

Eleinte még nem csináltak mást, minthogy a közönséges szériapuskákat látták el optikai irányzékkal. Később is csak annyi volt az egyedüli különbség, hogy a fegyvergyárakban igyekeztek kiválasztani azokat a puskákat, amelyeknek jobb volt a szórásképe az átlagosnál. Ezeknek a fegyvereknek a vonatkozásában azonban semmiképp sem helyes a ?mesterlövész-? vagy ?precíziós? puska megnevezést használni, mert ezek inkább távcsővel ellátott, illetve távcsöves puskák voltak, szigorúan hadi használatra, hiszen egyéb tekintetben nem tértek el a többi hasonló típusú puskától. A távcsövük nagyítása is minimális volt, 1,5?3-szorosig általában, ami ? mint látni fogjuk ? ma már megmosolyogtató. Mindezek ellenére hamar kitűnt e fegyverkategória létjogosultsága a harcmezőn. A távcsöves puskát használó lövészek kiemelkedtek a többi katona közül, mintegy külön kasztot alkotva. Volt azonban ennek egy másik, árnyékosabb oldala, amiről nem szívesen beszélt senki. Nevezetesen, hogy ha az ellenség elfogott egy olyan katonát, akinél távcsöves puskát találtak, az lényegében egy kategóriába esett a dum-dum golyóval vagy a fűrészesre reszelt bajonettel: az esetek többségében a helyszínen kivégezték az illetőt, mint orvlövészt. A II. világháborút már úgy kezdték el a harcoló felek, hogy bővelkedtek tapasztalatban, és mindegyik harcoló fél kelléktárában ott található volt a távcsöves puska. Itt már konkrét személyekről tudunk, akiket rettegett az ellenség. Sőt! Mozifilmet is készítettek róluk, gondoljunk csak pl. az ?Ellenség a kapuknál? címűre. Az orosz, a német, a brit és az amerikai hadseregben is folyt egyfajta mesterlövészképzés. A jobb képességű lövőket kiválogatva némi plusz ismerettel fejlesztették őket. A Vörös Hadseregben ezeknek a katonáknak a képzése már zászlóalj nagyságrendben folyt, igaz, az ?alapanyag? némi kívánnivalót hagyott maga után. A többi hadseregben ugyan jóval kisebb létszámban, ám jobb minőségben végezték az oktatást. A brit hadsereg tradicionálisan amúgy is nagy hangsúlyt fektetett a lövészkatonák képzésére, így ők annyira nem tartották szükségesnek, hogy túl sok mesterlövészük legyen. Az amerikaiaknál már némileg más volt a helyzet, ugyanis náluk tömegesen terjedt el az M1 Garand öntöltő puska. Igaz, hogy az M1-esnek is volt távcsővel szerelt változata, azonban az igazi mesterlövő fegyver a hagyományos ismétlő rendszerű Springfield puska maradt. Különösen igaz volt ez akkor, amikor nagy számban kezdték rendszeresíteni az amerikai hadseregben a géppisztolyokat, öntöltő karabélyokat, és akkor feltétlenül szükséges lett az alegységeknél olyan katona, aki messzebbre és pontosabban tud lőni, mint a géppisztollyal felszerelt társai.
A német oldalon a brit és az amerikai példa keveréke volt jelen, azaz a katonák nagy többsége hagyományos puskával volt ellátva, azonban a háború második felétől szintén nagyobb számban jelent meg a géppisztoly, majd a gépkarabély a német katona kezében is. A viszonylag kevés számú mesterlövész katona a standard karabély (Kar98) távcsővel szerelt változatával harcolt.

Gerillaharcmodor felé

A II. világháború befejezése után a harctéri tapasztalatok elemzése rávilágított arra, hogy igenis van létjogosultsága a mesterlövészeknek a modern hadviselésben, sőt azok szerepe akár jelentősen meg is növekedhet. Ezért aztán mindegyik hadseregben nagyobb hangsúlyt kapott a mesterlövészek képzése, és szervezetszerűen építették be az állománytáblákba ezt a beosztást is. Általában az alegységparancsnok közvetlen irányítása alá tartozott a mesterlövész, a leküzdendő célpontokat ő jelölte ki számára. Később egyes hadseregekben ez annyiban változott, hogy létrehoztak külön mesterlövő alegységeket (is), akik viszont önállóan ténykedtek, saját maguk végezték a célfelderítést, célkiválasztást és azok megsemmisítését, akár az ellenséges erők mélységében.
Ez már amolyan gerillaharcmodor volt, amelyet a harci tapasztalataikból merítettek. (Koreában és Vietnamban ugyanis a dzsungelben rejtőző ellenséges orvlövészek nagyon megkeserítették az ott harcoló katonák életét.) Eleinte továbbra is az volt a koncepció, hogy szériapuskákra tettek távcsövet, de már a tervezők fejében körvonalazódott a modern mesterlövő puska képe.

Katona vagy rendőr?

Kettévált a fegyverek fejlődése a felhasználók szerint is, katonai és rendvédelmi vonalra. Ezt az tette szükségessé, hogy más és más elvárásokat támasztottak a fegyverek elé. Míg egy katonai mesterlövő fegyvernek inkább az a fontos, hogy strapabíró legyen, ugyanakkor könnyű súlyú, a rendvédelmi elvárások a pontosságot helyezték előtérbe, mely akár a tömeg vagy a tűzerő rovására ment is.
A katonai fegyverek között olyanok tűntek fel, mint pl. a Dragunov, a PSG1 vagy az M?14-es távcsöves változata. Ezek közös jellemzője a félautomata működés, a nagyobb kapacitású tár és a katonai felhasználásnak jobban megfelelő felépítés.
A rendvédelmi vonal robosztusabb, ismétlő jellegű puskát eredményezett, amellyel városi környezetben, statikus módon kellett megoldani a feladatokat. Sokkal komolyabb optika kerülhetett rá, mivel már kevéssé volt kitéve a mechanikai behatásoknak, ám fontos volt, hogy a célpontot minél jobban fel lehessen ismerni, és azt akár egyetlen lövéssel kiiktatni.
A katonai mesterlövészek nem feltétlenül kellett, hogy halálosan sebesítsék meg az ellenséget, sőt sok esetben elméletileg még kívánatosabb is, ha életben marad az eltalált ellenséges katona, mert így jobban leköti az ellenség kapacitását (sebesült szállítás, ellátás stb.).
Rendvédelmi feladatoknál, ha egy túszejtőt adott esetben nem tudnak hatásosan és azonnal semlegesíteni, az ártatlan életekbe kerülhet. Ez pedig nem megengedhető. Ezért aztán elsődleges szempont ezeknél a fegyvereknél a maximális pontosság, minden ehhez szükséges hozadékával együtt. De erről majd később! Ma már nagyon sok olyan gyártó van, aki kifejezetten precíziós fegyverek kis szériás gyártását végzi a lehető legjobb anyagok és technológiák felhasználásával. Természetesen az áruk is ehhez igazodik.

Út a Unique Alpine TPG?1-ig

A fegyver ismertetése azért is különösen aktuális, mert hazai vonatkozása is van. Ez pedig nem más, mint hogy rövidesen bekerül a terrorelhárító szolgálat fegyverzeti arzenáljába. Jelen pillanatban a mesterlövő állomány az SZVD Dragunov távcsöves puskával, illetve a SIG SSG-2000 mesterlövő puskával van ellátva. Az előbbi fegyver még a rendszerváltás előtti időkből, az ún. akciószakaszok korszakából öröklődött a Komondor és a rendőrség különleges szolgálatán keresztül a TESZ-hez. Azt hiszem, ezt a fegyvert nem kell különösen bemutatni az olvasóknak. Ízig-vérig katonai fegyverről van szó, amely a 60-as évek stílusjegyeit hordozza magán. Rendvédelmi felhasználásra szinte teljesen alkalmatlan, de az, hogy mégis rendszerben tartják, az annak köszönhető, hogy a lőszer olcsósága miatt gyakorlásra még megfelelő. Természetesen az anyagi lehetőségek függvényében kívánatos volna lecserélése, egy korszerű ? hasonlóan öntöltő kivitelű és tárkapacitású ? puskára, amely alegység-támogató fegyver lehetne.
A 90-es évek elején érkeztek az SSG?2000-es puskák, amelyek akkor az élmezőnyt képviselték. A kiváló minőségű svájci fegyverekre ma sincs különösebb panasz, de erkölcsileg sajnos elavultak, a XXI. század támasztotta követelményeknek már nem képesek maradéktalanul megfelelni. A TESZ mesterlövői azzal is szembesültek, hogy a különböző kommandós vagy mesterlövő versenyeken bizony nem egyszer a fegyver miatt kerültek hátrányosabb helyzetbe, mivel a résztvevők többsége már sokkal korszerűbb puskákkal volt ellátva. Ezért aztán már az ezredfordulót követően szóba került, hogy új fegyvereket kellene beszerezni a mesterlövőknek. Az akkori piaci lehetőségek már nagyon széles spektrumban tették lehetővé a választást, amelynek egyedül az ár szabott határt (az a fránya pénz már megint!). Többszöri nekifutás után 2004-ben végre zöld utat kapott a fegyverbeszerzés. Ami pozitív volt, hogy a puskák kiválasztását a felhasználó állományra bízták. Sajnos ez nem minden esetben mondható evidensnek, sokszor olyanok hozzák meg a döntést, akik nem szakmai alapon mérlegelnek. Szerencsére ez esetben a döntéshozók rábólintottak a mesterlövők választására, így már ?csak? a fegyvereket kellett megvásárolni.
Akik járatlanok a közbeszerzési eljárások világában, azt gondolják, hogy ez egy egyszerű folyamat. De ez nem így van. Más esetben, ha valakinek megvan a kellő anyagi fedezete, és rendelkezik a megfelelő engedélyekkel, akkor fogja magát, besétál egy fegyverboltba, és jó esetben egy nap alatt hazaviheti a kiválasztott puskát. Anélkül, hogy mindenféle felesleges részekkel untassuk a kedves olvasókat, azért annyit elárulunk, hogy itt meg kell felelni jó néhány kitételnek, engedélyeztetési, rendszeresítési eljárások követik egymást, szakértői véleményeket kérnek be. A bürokrácia malmai rendkívül alaposan és lassan őrlik meg ami bekerül, és a laikus számára ez épp ésszel felfoghatatlan.

A magyar sniperek választása

A mesterlövők választása az német Unique Alpine TPG?1 (Taktische PrazisionsGewehr) precíziós puskára esett.
Az 1923-ban alapított Unique cég eredetileg francia (Henday-ben működtek), korábban sport- és szolgálati pisztolyokat is gyártottak. A cég 2001-es csődje után 2005?2006-ban Unique-Alpine név alatt szerveződtek újra a franciaországi Patinban, majd a sörgyáráról híres németországi Erding lett a telephely.
Az alábbiakban ismerkedjünk meg a fegyver néhány paraméterével és felépítésével. Legegyszerűbben úgy lehetne jellemezni a puskát, mint egy ruhadarabot. Vannak konfekcióruhák, amelyek közül az emberek nagy többsége megtalálja a méretben leginkább megfelelőt. Igen ám, de ha olyan ruhát szeretnénk, ami pontosan illik ránk, akkor csináltatni kell a szabómesterrel egy ilyet. Ha elegáns, jó ruhát szeretnénk, akkor minőségi, finom alapanyagot kell választanunk hozzá. Na, ilyen a TPG?1 is. Kiváló minőségű fegyver, és minden porcikájában a lövő testalkatához és igényeihez lehet igazítani, hiszen ahány ember, annyiféle. Így aztán a tusa hosszán kívül a tusatalp magasságát is állíthatjuk, sőt a fegyver hossztengelyéhez képest annak szögét is. Állíthatjuk továbbá az arctámasz pozícióját horizontális és vertikális irányban, ezért aztán tényleg testre szabhatja minden lövő magának a fegyvert.
A fentieken kívül a tusa részét képzi még az ergonomikus markolat, illetve a tusa hátsó részén lévő állítható magasságú hátsó támasz. A tusát egy imbuszcsavar rögzíti a tokhoz, az könnyen és gyorsan le-, illetve felszerelhető. Ennek szállításnál van igazi jelentősége, amikor a fegyver mérete ezáltal csökkenthető.

Szabadon lengő cső

A fegyverek lelke a cső. Ez különösen igaz a mesterlövő puskákra, és ez a TPG?1-nél sincs másképp. A hagyományos német precizitás eredményeképpen egy igazán jó csövet kapott a fegyver. A nehéz vastag falú cső hosszanti irányban bordázott.
A csövet szintén imbuszcsavar rögzíti az acél závárblokkba. Ez az egyetlen hely, ahol a cső érintkezik a fegyverrel, így lövéskor az szabadon tud lengeni.
Az igazi mesterlövő fegyvereknél ez egyébként alapkövetelmény, máskülönben romlik a találati pontosság. Úgy szokták tesztelni a megfelelő hézagot, hogy agy papírlapot végigvezetnek a cső és a tok között egészen a rögzítési pontig. Ha ez sikerül, megfelelő a hézag. A tok másik oldalán csatlakozik be a zárdugattyú. Ez megint sarkalatos pontja a fegyvernek, hiszen a tökéletes töltés, ürítés, illetve zárolás elengedhetetlen kelléke. A végén van egy kakasszerű kar, ami a biztosítója a puskának.
A blokk tetején található a picatinny-sín az optika számára. (Opcionálisan felszerelhető még egy további picatinny-sín a tok elé, a cső fölé. Jelen fegyverünkön ez is megtalálható.) A tok egy alumíniumblokkban kerül rögzítésre. Természetesen ez elég szilárd és merev ahhoz, hogy a keletkező erőhatásoknak ellenálljon, ugyanakkor elég könnyű a fegyver tömegének csökkentésére. Külön egységet képez az elsütőszerkezet.
Ez többfajta is lehet a megrendelő igényei szerint. Ez alapján lehet 500?1000 g elsütőerejű billentyűvel szerelt változat, fix elsütőerejű, illetve dupla (ún. gyorsítós) elsütőbillentyűvel szerelt szerkezet.
A tok első részén kétoldalt egy-egy műanyag markolatpanelt találunk.
A tok aljára lehet rögzíteni az állítható magasságú fegyverlábat, amely a hossztengelyben elcsúsztatható. Az első és a hátsó fegyverlábak segítségével stabil alapot biztosíthatunk a pontos lövéshez.

Kaliberválaszték

A TPG?1-hez több űrméretben is készítenek csöveket, a .223 Remingtontól egészen a .338 Lapua Magnumig. Természetesen a kisebb űrméretek a sportcélú felhasználáshoz javasoltak, míg rendvédelmi feladatokra inkább a .308 Winchester kaliber és afeletti lőszerek illenek jobban. Ilyen űrméretű a TESZ új fegyvere is, de a vásárolt puskák közül egyik a nagyobb, .338 Lapua Magnum kaliberű csővel érkezett. Az erősebb átütőerejű lövedék eredményesebben használható olyan helyzetekben, amikor azt az adott körülmények úgy kívánják. Feltétlenül említést kíván, hogy a puska rendelkezik kétféle csőszájfékkel.
Az egyik egy egyszerűbb hengeres kivitelű, ovális furatokkal körben, a másik egy nagyobb, téglatest alakú, ezeken a nyílások kétoldalt találhatóak. A csőszájfék hatásfokáról annyit, hogy a fegyver tömegével együtt a lövés csillapítása alig valamivel nagyobb, mintha egy kispuskával lőttünk volna. De ha már a tömegnél tartunk, meg kell említenünk, hogy az alapfegyver súlya 6,2 kg. Ehhez jön még hozzá a felszerelt optika tömege, s e kettő együtt ? tapasztalataim szerint ? már elég komoly értéket képvisel a nyugodt, pontos lövések leadásához: magyarán a fegyver nem fog ugrálni, elmozdulni. A .338-as kaliberű változat valamivel nehezebb, itt az alapfegyver 6,5 kg. Csőhosszban sincs eltérés egyik kaliber között sem, 650 mm mind, kivéve a ?gyevi bírót?, a .338-ast, amelynek a csöve 700 mm hosszú. Érdekesség, hogy .308-as kaliberben van hangtompítós változata is a puskának, itt a cső huzagolt részének hosszúsága csak 450 mm, míg a többit a hangtompítórész teszi ki. (Ennél a változatnál természetesen subsonic lőszerrel kell használni a puskát.) A TESZ azonban nem a szokványos csőmérettel rendelte meg a fegyvert, hanem egy hosszabb, 770 mm-es változattal. Ez persze megdobja a fegyver összsúlyát is, igaz a pontossága még jobb lesz ? ha ez még fokozható egyáltalán?
Visszatérve még egy gondolat erejéig a hangtompítós változathoz, a TPG?1-nek van egy ún. integrált hangtompítós változata is, amely hasonló, mint pl. az MP?5SD géppisztoly. E változatnál nem kell subsonic lőszert használni, a normál lőszer torkolati energiáját is megfelelő mértékűre csökkenti. Talán sokakban felmerül a kérdés, hogy egy mesterlövő puskának minek hangtompítós változat? Hiszen pont az a lényege a fegyvernek, hogy nagyobb távolságról lehetőleg egyetlen lövéssel leküzdjük a célt, azaz ? ne kerülgessük a forró kását ? úgy lelőni valakit, hogy mire a fegyverdörejt meghallaná, már halott legyen. Nos, ez igaz, azonban azt se felejtsük el, hogy nem minden célszemély magányos elkövető, így adott esetben kívánatos lehet, hogy úgy lehessen kiiktatni az egyik bűnözőt, hogy a társai ne szerezzenek tudomást róla, így pl. a rohamcsoport biztonságosan meg tudja közelíteni a többieket. Tudni kell azonban, hogy a hangtompítóval felszerelt puskának a hatásos lőtávolsága és a pontossága is alatta marad a normál változaténak.

Extrák és távcsövek

A tusát és a mellső műanyag markolatpanelokat a feketén kívül készítik más színű változatokban is. Így terepszínű kamuflázzsal, illetve színes (kék, piros stb.) kivitelben is: ez utóbbiakat természetesen nem rendvédelmi vagy katonai, hanem sportkivitelhez ajánlják. További érdekesség, hogy felszerelhető egy konzol a tok aljára a mellső fegyverláb sínjébe csatlakoztatva, amelybe pl. PDA rögzíthető. Ennek akkor van nagy jelentősége, ha a tüzelési pozícióban tartózkodó lövésznek adatokat, elsősorban képeket akarnak továbbítani. Pl. a célszemély(ek) fényképét. De a PDA működhet egyfajta számítógépes lőelemképzőként is.
A fegyverre bármilyen szabványos optikai eszköz felszerelhető. Roppant fontos tartozék egy mesterlövő puskán a célzó távcső. Hiába van kiváló minőségű fegyverünk, ha ócska távcsövet teszünk rá. Jelen fegyverünkön Night Force 12-42x56 NXS fegyvertávcső található, megerősített szerelékkel rögzítve. Ahogy a számokból láthatjuk, a távcső nagyítása 12-től egészen a 42-szeresig növelhető, és ha most visszagondolunk a cikk elején említett II. világháborús fegyvereken lévő 3x-os nagyítású távcsövekre, hát bizony megmosolyogjuk őket. A távcső adta lehetőségeknek igazából nem is a lövésnél van nagy jelentősége, hanem inkább a célfelderítésnél, a személyek biztos felismerésénél. A távcső NP?1RR típusú szálkereszttel van ellátva, amely hasonló elven működő távbecslővel van ellátva, mint az SZVD Dragunov céltávcsöve.

Piszkos anyagiak

Érdekességképpen álljon itt néhány adat a fegyver különböző részegységeiről, mi mennyibe kerül? (Az árak az interneten hozzáférhető forrásból származnak, csupán tájékoztató jellegűek, de így is eléggé beszédesek, hogy mennyit ér a minőség.)
Az alapfegyver .308 Win. kaliberrel 10 200 $. Ugyanez .338 Lapua Mag. kaliberrel már 14 800 $-t kóstál. Maga a cső is elég húzós tétel, a standard változaté 1650 zöldhasú, míg a magnum változat 1950! Így aztán ne csodálkozzunk, ha egy póttárért 420 $-t kérnek el tőlünk. És akkor még nem beszéltünk az optikáról, ami megint csak kisebb vagyon, attól függően, hogy milyet szeretnénk rátenni.
A TESZ mesterlövői a komplett fegyveren kívül rendeltek egy speciális hátizsákot is, amelyben a lövész a saját felszerelésén kívül a puskáját is el tudja helyezni. Így, ha egy feladatra vonul ki, már nem kell az ormótlan tárolóbőröndöt is magával cipelnie, a fegyvert is biztonságosan és kényelmesen tudja szállítani. A zsák kialakítása olyan, hogy a lövész háta felőli részen egy hosszúkás tok található, amelybe csövével lefelé kell elhelyezni a puskát. Lehet felszerelt és leszerelt tusával egyaránt, ez a körülményektől függ. Ha gyorsan tűzkész helyzetbe kell hozni a fegyvert, célszerű felszerelt tusával szállítani, ám ha több idő van, vagy ha a tüzelőállás megközelítése olyan, hogy a fej fölé kinyúló tusa zavarná a szabad mozgást, akkor érdemes leszerelt állapotban, külön elhelyezni a zsákban. A tusára vagy a fegyver tokjára egyébként ráhúzható egy védőhuzat, amelyet hevederekkel még a hátizsákhoz is hozzá lehet rögzíteni, így biztosan nem fog kicsúszni a puska, még ha fejjel lefelé tartjuk a zsákot, akkor sem. Leszerelt tusával a zsákba helyezve a védőtok nem nyúlik túl a fejünkön, így kevésbé akadhat bele valahová.

Nemrég érkeztek

2009 aztán felcsillant a fény az alagút végén. Megérkeztek az országba a hőn áhított fegyverek. Sajnos ez nem azt jelentette, hogy egyből a felhasználókhoz kerültek volna a puskák, ehhez még elég hosszadalmas rendszeresítési eljáráson kell átesniük. Ez tartalmaz szakértői vizsgálatokat, mikor is megállapítják, hogy a fegyverek megfelelnek-e a rendőri használatra, illetve bizonyos számú lövés leadását a puskákkal. Természetesen ennek több millió forintos anyagi vonzata van, amelyet a befogadó szervnek kell állnia. Ha mindez sikeresen lezárult, sor kerülhet a rendszeresítési javaslat felterjesztésére, amit ? ha szerencsénk van ? néhány hónap alatt jóvá is hagynak. Ekkor pedig pikk-pakk rendszerbe kerül a fegyver, és máris lehet kivinni éles bevetésre? Persze ez csak elméleti lehetőség, hiszen a mesterlövőknek még sokat kell gyakorolniuk, hogy összeszokjanak a fegyverrel. Más mértékrendszerrel dolgozik a távcső is, annak a kezelését is készségszinten kell elsajátítaniuk.
Reméljük a kötelező hivatalos rész mihamarabb véget ér, és a mesterlövészek, rajtuk keresztül a rendőrség egésze egy kiváló fegyverrel nézhet szembe a XXI. század egyre keményedő kihívásainak!

 

Kékesi György

Utoljára frissítve:

Legfrissebb számaink

Nap képe

  • 1
  • 2
  • 3
Prev Next
egy-kis-retro-metszet-pa-63-szemlelteto-tabla

egy-kis-retro-metszet-pa-63-szemlelteto-…

2018. 01. 16. | Megjelent:1964

mire-is-jo-a-figyelmezteto-loves

mire-is-jo-a-figyelmezteto-loves

2018. 01. 14. | Megjelent:1390

a-nap-gazpisztolyvasarloja

a-nap-gazpisztolyvasarloja

2018. 01. 10. | Megjelent:2346

Error: No articles to display

Copyright © Direx Média Kft. 2012-2018