Emberölés ellenére ELJÁRÁS MEGSZÜNTETÉSE szituációs JOGOS VÉDELEM miatt!!!
Rendkívül örömteli hírt közölt a BAZ-megyei Főügyészség, hiszen végre működésben látjuk a 13 éve hatályos új BTK szituációs jogos védelem jogintézményét, KOMMENTÜNK A HÍR VÉGÉN:
“A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Főügyészség megszüntette az eljárást a miskolci halálos késelés ügyében jogos védelem miatt, ami kizárja a büntethetőséget.
A határozat szerint 2024 október elején, éjjel, az ügyben gyanúsítottként kihallgatott férfi egy miskolci pincesoron szórakozott. A nagy létszámú társaságához alkalmanként két fiatalkorú férfi is csatlakozott. A gyanúsítottként kihallgatott féri konfliktusba került a két fiatalkorú férfival – miután azok a pinceház falát összefirkálták –, akik erre a bántalmazásával fenyegetőztek. Távozásuk után a gyanúsítottként kihallgatott férfi – az ígért támadástól tartva – egy konyhakést vett magához. Amikor a fiatal férfiak visszatértek, újból verést emlegettek. Ekkor a megfenyegetett férfi megmutatta nekik, hogy kés van nála.
A két fiatal férfi hazaindult, de egy vélt sérelem miatt visszafutottak a megfenyegetett férfihez, akit egyikük combon rúgott. A megtámadott férfi hátrálva egy vaskorláthoz szorult. Ekkor a másik férfi ököllel arcon ütötte, majd a másik kezét is ütésre lendítette. Ennek hatására a megtámadott a jobb kezével – amiben a konyhakés volt – reflexszerű mozdulatot tett, amely révén a késsel a mellkasánál megszúrta a támadóját. A sérülés a férfi halálát okozta.
Az eljárás során – a beszerzett bizonyítékok alapján – kétséget kizáróan megállapítást nyert, hogy az ügyben gyanúsítottként kihallgatott férfit a néhai sértett és a barátja jogtalanul támadták meg, őt tettleg bántalmazták, és ezt a jogtalan támadást hárította el a megtámadott.
A Büntető Törvénykönyv szerint nem büntetendő az a cselekmény, ami a közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.
A Büntető Törvénykönyv további rendelkezése szerint a jogtalan támadást, ha azt személy ellen, éjjel követik el, úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására irányult volna.
A törvény alapján tehát ebben az esetben – az éjjel történt személy elleni támadásnál – azt a védekező elháríthatja úgy, hogy a támadó életét elveszi. Ezzel nem lépi túl a jogos védelem kereteit.
Az ügyészség a törvény alapján a jogos védelmi helyzet megállapíthatósága esetén semmilyen további körülményt – így a támadó szándékát vagy az enyhébb elhárítási mód lehetőségét – nem mérlegelhet, az eljárást meg kell szüntetnie, mert a jogos védelem az elkövető büntethetőségét kizárja.
”
KOMMENT:
- rendkívül örömteli, hogy nem jutott el bíróságra ez eléggé nyilvánvaló ügy, megállt azzal, hogy az ügyészég nem emelt vádat, hanem a megszüntetés mellett döntött. Sok-sok hasonló kellene!
- ugyanakkor felháborító, hogy mi tartott ezen közel másfél évig! Ez azért nem egy komplex maffia-bűncselekmény vagy pénzügyi csalássorozat – ez annyi, hogy ki ütött először. És gondoljuk végig, a megtámadott és védekező fél ez alatt a másfél év alatt végig egy emberöléses büntetőeljárás hatálya alatt áll, annak minden jogi és pszichikai következményével együtt.
- nem akarok jogászkodni, de a személy elleni támadás (2 fő, túlerőben) amúgy is megállt volna, a jogos védelemhez az is elég lenne, a szituációs jogos védelem már csak hab a tortán.
- itt nem komoly, gyilkolni vágyó bűnözők voltak a támadók, hanem egyszerű grafitisek, akik ketten már elég erősnek érezték magukat, hogy agresszívan támadjanak. És mi lett a vége? Egyikük belehalt.
- végtelenül rossz döntést hozott a védekező fél, amikor konyhakést választott a fenyegető támadásra válaszul. Ha bármi távolabbról ható, emberélet kioltására alkalmatlan eszközt választott/választhatott volna (az rendelkezésére állt volna), akkor lehet, hogy nem ütik meg, de legfőképpen NEM HALT VOLNA MEG SENKI. Ezt nem lehet visszacsinálni az eljárás megszüntetésével! Egy gázspray-vel, gázpisztollyal operálva sokkal hatásosabban és “véráldozat nélkül” védekezhetett volna. A kés szinte mindig a legrosszabb választás védekezésre!
(Korábban valóban volt nyilvánosságra került felmentés (bírósági szakaszban) szituációs jogos védelem okán, de az még a jogszabály hatályba lépése előtt történt eset többedik fellebbezése/újratárgyalása után következett be.)
