Önvédelmi tanácsok kezdőknek – 3. rész

Most folytatódó cikksorozatunkban ismét elsősorban a laikusabb felhasználók számára állítottunk össze egy kis segédletet, hogy érthetően elmagyarázzuk mi is lehet nálunk jogszerűen közterületi önvédekezés céljából, és minek van értelme, milyen magatartásformák javasoltak és kerülendők, és persze milyen jogszabályi környezet vonatkozik mindezekre. Ez egyfajta folytatása a Lakásvédelemről kezdőknek írásunknak. Bátran javasoljuk tehát ezt a sorozatot elolvastatni amúgy nem fegyvermániás ismerőseinkkel, rokonainkkal!

 

 

Önvédelmi tanácsok kezdőknek – 3. rész

 

Ebben a részben nem az eszközökre, hanem pár viktimológiai alapismeretre koncentrálunk.

 

Kerüljük a sötét helyeket!

 

 

 

Ha még napközben keresünk parkolóhelyet autónkkal, próbáljuk meg előre megítélni, hogy melyek lehetnek a legkivilágítottabb részek sötétedés után és igyekezzünk annak közelében megállni. Értelemszerűen ennek megfelelően, amennyiben sötétedéskor keresünk parkolóhelyet szintén e szerint járjunk el, tehát igyekezzünk kivilágított helyen parkolni. Ezzel a saját dolgunkat is megkönnyítjük, hiszen kevesebb sötét sarkot kell majd szemmel tartanunk. Arra az esetre, ha a közvilágítás megszűnne, mindig legyen a táskánkban egy kisméretű elemlámpa a könnyebb tájékozódás miatt, ráadásul a sötét sarkokba akár ezzel is bevilágíthatunk, ha valami mozgást észlelünk. De különösen hasznos ez akár a mélygarázsoknál is ahol néha csak bizonyos számú lámpa ég, ki tudja, hogy mi okból…

 

 

 

Igyekezzünk elkerülni a konfliktusokat!

 

 

 

Sokkal fontosabb az, hogy ép bőrrel kerüljünk ki egy helyzetből, mint, hogy a vélt vagy valós sérelmeink miatt megálljunk a nekünk éppen beszóló embernek. Hiszen, ha neki állunk egy ilyen esetben vitatkozni, akkor az minimális eséllyel végződik a legközelebbi kocsmában pertu ivással. Sokkal valószínűbb, hogy a vita hevében nekünk esnek, ekkor pedig már tényleg védekeznünk kell. Akár gázspray-vel, akár fegyverrel védekeznénk, azokat mindig csak akkor használjuk, ha már tényleg nincs más lehetőségünk. Valójában ezekkel az eszközökkel felvértezve még nőhet is a konfliktuskezelő képességünk, hiszen egy esetleges használatnak akár jogi következményei is lehetnek.

 

 

 

Ha tömegközlekedünk

 

 

 

Amennyiben tömegközlekedéssel utazunk, kerüljük a buszok és villamosok hátsó üléseit. Ekkor vagyunk ugyanis a legtávolabb a vezetőtől, illetve így esünk ki legjobban a látószögéből amennyiben a busz vagy villamos nincs bekamerázva. Ha be van, néha az sem segít hiszen a sofőrnek az utat is néznie kell. Tömegközlekedési eszközön történt támadás esetén használjuk akár az ott található eszközöket is. Sosem árt rápillantanunk a tűzoltó készülékre (buszokon például jellemzően a sofőr mögötti ülés közelében található) vagy az ablaktörő kalapácsra. Ha tudjuk hol vannak máris két nagyon hatásos eszköz helyzetét is ismerjük, amiket szükség esetén megszerezhetünk, hogy egy esetleges támadást elhárítsunk. Az ablaktörő kalapács természetesen baleset esetén a menekülésünket is elősegítheti, ahogy tűz esetén a tűzoltó készülékre is szükségünk lehet. Németországban nyáron, a vonaton baltával és késsel támadó fiatal dzsihádista támadását akár a vonaton lévő tűzoltó készülék használatával is meg lehetett volna állítani. Gyakorlatilag csak le kellett volna fújni vele, majd pedig leteperni, vagy lecsapni a palackkal.

 

 

 

Ha autóval közlekedünk

 

 

 

Rohanó világban élünk, mindenki pattanásig feszült állapotban közlekedik. És ez különösen igaz az autóvezetésre, ahol szinte minden kereszteződésben kialakulhatnának ölre menő viták arról, hogy éppen kinek volt elsőbbsége, ki ismerte fel a rá vonatkozó táblát vagy ki nem. Ilyen esetben kiszállni a létező legrosszabb megoldás, igyekezzünk a kocsiban maradni és kikerülni a veszélyhelyzetből, tehát hajtsunk tovább. Természetesen azért figyeljük a tükörben, hogy jönnek e utánunk, ha igen igyekezzük a KRESZ szabályait betartva lerázni az üldözőt. Semmiképpen se álljunk meg, végső esetben, ha ismerjük a legközelebbi rendőrőrs címét (ez viszonylag ritkán fordul elő) hajtsunk oda és kérjünk segítséget.

 

 

 

De mit tegyünk, ha feltételezzük, hogy valakit elütöttünk, de a környéket nem ítéljük biztonságosnak? Én ugyan azt tanácsolom, mint amit fentebb is írtam. Ha azt érzékeljük, hogy a helyszín nem biztonságos igyekezzünk a kocsiban maradni, értesítsük a rendőrséget, hiszen feltételezzük, hogy gázolás történt, személyi sérüléses balesetnél pedig mindig rendőrt és mentőt kell hívni (mert ha elengedjük az elgázoltat az pedig otthonában meghal a baleset következményei miatt az cserbenhagyásos gázolásnak minősül). Amennyiben ütik, verik a kocsit, például kővel bezúzták az egyik oldalsó ablakot akkor azonnal el kell indulni. Hajtsunk el és jelentkezzünk a legközelebbi rendőrösön. Érdemes megemlíteni, hogy kisvárosi rendőrőrsökön a KMB-s (Körzeti Megbízott) csak az előre meghirdetett fogadó óráin szokott az őrsön tartózkodni.

 

 

 

Az autós közlekedésnél én kifejezetten ajánlom az úgynevezett „eseményrögzítő kamera” használatát. Ez nem csak egy sima balesetnél, hanem egy esetleges támadásnál is bizonyíthatja az ártatlanságunkat amennyiben védekezésre kényszerültünk.

 

 

 

Sose feledjük, ha a szükség úgy kívánja, ne habozzunk megvédeni magunkat, családunkat vagy embertársainkat.

 

 

 

„A gonosz diadalához csak annyi kell, hogy a jók tétlenek maradjanak.”
Edmund Burke

 

Juhász Ákos