LŐTÉRNAPLÓ – valóság vs. jogszabály
Minap lőtérvezetői vizsgát tettem, amihez az oktatás jelentős része a tökéletesen valóságidegen, csakis az MHSZ-es TOZ-8 kispuska-lövészetet ismerő joganyag és a valóság köszönőviszonyban sem lévő voltát taglalta. Ennek kapcsán lelkesen(?) olvasgat jogszabályokat is az ember, és észleltem egy újabb igencsak szembeötlő valóság-jogszabály-ütközést. (Ezt egy hamarosan megjelenő részletes cikkében jogi rovatvezetőnk, Dr. Bokros Gábor is kifejti majd.)
A lőtérnapló tartalma?
Az már a vizsgán/oktatáson is kiderült (és személyes tapasztalataim is alátámasztják), hogy a lőtérnapló – az igazgatásrendészet által megkövetelt – adattartalma megyénként, városonként eltér.
Ezért a www.fegyverforum.com fórumon feltettem a körkérdést, hogy kinek milyen tapasztalatai vannak, tőlük milyen adatok megadását követelték meg.
Nézzük:
„Járom az országot rendesen, és eskü hogy két egyformát még nem láttam
Csak a dátum, és a név stimmel, minden más fluid.
Lövészet kezdete, vége is szinte mindig van. Aláírás dettó. Lövészetvezetői aláírása is szinte mindig ott virít
Van ahol kell a lakcím. WTF? Van ahol a születési dátum WTF? Minközük hozzá??? Van ahol a tartási engedély száma. Vagy a fegyver száma. Estleg mindkettő. Néha kérdezik a a tartasi célt (Sport-vadasz-önvédelmi), netán a hosszát, jellegét (marok, golyós, sörétes). Kategória B1, B7, B9 is hol van, hol nincs.
Helyfüggő, hogy kíváncsiak-e a kaliberre. A legértelmetlenebb de meglehetősen gyakori a lőszer mennyisége . Miért? Csak. Személyi igazolvány szama. Ez is milyen már? Volt olyan hogy be se akartak engedni mert jogszerűen jogsival igaziltam magam de a naolóba stemélyit kellett írni. A helyi Nóbel-díjas végül elfogadta az számot ami hirtelen “eszembe jutott”
Kupleráj van. Nem kicsi. Nem találsz olyat ami jó lenne!”
„Hajdú-Bihar-1:
Olvasható név, fegyver gyártó-típus, gyári szám, kategória, dátum, lövészet kezdete (óra-perc), lövészet vége (óra-perc), és rengeteg aláírás: fegyvert kiadta-átvette-visszaadta-visszavette-lövő-lövészetvezető
Hajdú-Bihar-2:
Olvasható név, fegyver gyártó-típus, gyári szám, kategória, lövészet kezdete (dátum-óra-perc), lövészet vége (dátum-óra-perc), ellőt lőszer db, lövészetvezető aláírása (nincs lövő aláírása)
Hajdú-Bihar-3:
Dátum, Olvasható-név, fegyver gyártó-típus, gyári szám, kategória, lövészet kezdete (óra-perc), lövészet vége (óra-perc), két aláírás (lövő, lövészetvezető)”
„Ez egy budapesti:
Sorszám Dátum Érkezés Távozás Név Fegyver fajta Fegyver típus Jelleg Kategória Tartási engedély száma Aláírás”
„Pest, Heves, Komárom-Esztergom és Fejér megyék ahol elő szoktam fordulni, kb ezek a szokásos adatok, változó kombinációban.
A fegyver száma és kalibere és hogy hány db-ot lőttem el, szintén többnyire standard adat, de asszem lakcímet még sehol nem kértek.”
„nev, lakcim, tartasi szam, kiallitasi hatosag, kiallitasi ido, loveszet kezdete, vege, fegyver tipusa(szama), lovesztevezeto”
„Nincs két egyforma az egész országban, én legalábbis nem láttam még. (Név, fegyver típusa, szigszám, lövészet eleje-vége, löv vez aláírás – például, de végtelen iteráció van)”
DE MI VAN VALÓJÁBAN A JOGSZABÁLYBAN?
Most fogsz csodálkozni – a fentiek EGYIKE SEM JOGSZERŰ!
A lőterekről, a lőfegyverek, a lőszerek hatósági tárolásáról, a fegyvertartáshoz szükséges elméleti és jártassági követelményekről szóló 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet az alábbiak szerint rendelkezik:
„6. § (1) Az üzemeltetési engedéllyel rendelkező köteles lőtérnaplót vezetni, amelyet az utolsó bejegyzés napjától számított 5 évig meg kell őrizni. A lőtérnaplóban – az (1a) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel – rögzíteni kell
- a) a lövészetek időpontját, időtartamát,
- b) a használt fegyverek fajtáját, típusát, jellegét, valamint tűzfegyver esetében kategóriájának betűjelét, valamint
- c) – a Kr. 37. § (5a) bekezdése szerinti esetben – a védelmi jellegű képzést folytató szervezet nevét és a lőfegyver gyártási számát.
(1a) Az (1) bekezdés b) pontjának a Kr. 37. § (5a) bekezdése szerinti esetben történő alkalmazása során a lőfegyver fajtájára, típusára, jellegére, valamint a kategóriájának betűjelére vonatkozó adatok közül a lőtérnaplóban azokat kell rögzíteni, amelyek a lövészet során használt eszközök esetében értelmezhetőek.
(1b) A Kr. 37. § (5a) bekezdése szerinti esetben a lőtérnaplót a védelmi jellegű képzést folytató szervezet vagy a lőgyakorlat végrehajtásáért felelős személy írásbeli tájékoztatása alapján kell kitölteni. A védelmi jellegű képzést folytató szervezet vagy a lőgyakorlat végrehajtásáért felelős személy írásbeli tájékoztatásának hiányában a lőtérnaplóban e körülményt kell megfelelően rögzíteni.
Tehát a személyes adatok, ad abszurdum a LAKCÍM, jogszerűen NEM rögzíthetőek a lőtérnaplóban. Nyilvánvalóan a GDPR-ba ütközik ezek jogszabályi felhatalmazás nélküli kezelése, különösképpen az, hogy ezeket az adatokat mindenki más is látja, aki aznap beír a lőtérnaplóba!
Ez így önmagában csak a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) kompetenciája, de ők is súlyos milliós bírságokat szoktak ennél kevesebbért is kiszórni.
De gondoljuk már végig! Itt a rendőrhatóság kifejezett utasítására létrejön egy olyan, könnyen hozzáférhető címlista a lőtereken, hogy milyen fegyverért kihez, hova érdemes menni betörni vagy rabolni. Kis odafigyeléssel a lövészetek idejéből még az is visszafejthető, ha valaki rendszeresen ugyanakkor jár lőtérre. Ez talán joggal nevezhető jelentős érdeksérelemnek.
A BTK pedig ekként rendelkezik:
„Személyes adattal visszaélés
- § (1) *
Aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott rendelkezések megszegésével haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva
- a) jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel, vagy
- b) az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) * Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott rendelkezések megszegésével az érintett hozzáféréshez való jogának gyakorlása érdekében szükséges tájékoztatására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, és ezzel más vagy mások érdekeit jelentősen sérti.
(3) * A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a személyes adattal visszaélést különleges adatra vagy bűnügyi személyes adatra követik el.
(4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha személyes adattal visszaélést hivatalos személyként vagy közmegbízatás felhasználásával követik el.”
(Mindazonáltal nyilvánvalóan nyilván kell tartani a lövők személyét beazonosíthatóan, de jogszabályi felhatalmazással és úgy, hogy ezekhez a személyes adatokhoz illetéktelen ne férjen hozzá. 2025-ben azért ez már informatikailag sem megoldhatatlan feladat talán.)
Végső kérdés
„Amíg nincs baj, ADDIG nincs baj” mondja a hatósági szólás. És ha ebből baj lesz, akkor a NAIH kit büntet meg milliókra, vagy az esetleges büntetőeljárás ki ellen fog lefolyni?
– a lőtér/egyesület ellen?
vagy
– a lőtérnapló ezen formátumát hatóságilag megkövetelő, írásban JÓVÁHAGYÓ és azt rendszeresen ellenőrző igazgatásrendészet ellen?
(Ez most nem költői kérdés volt!)
Vass Gábor