Hasznos vagy őrültség? Ki NEM vehető tár

A NEM kivehető tárak máig köztünk élnek!

 

A 2025-ös év elején a Kel-Tec által bemutatott PR57 pisztoly sokkolta a fegyveres közvéleményt, nyilván főként az Egyesült Államokban. Ennek az 5,7×28 mm-es pisztolynak (lásd: https://www.kaliberinfo.hu/hirek/toltoleces-pisztoly-2025-ben-kel-tec-pr57/) ugyanis most, lassan a 21. század második negyedébe lépve, NEM KIVEHETŐ a tára! A többség ilyenkor rögtön őrültséget kiáltott, de tényleg TELJESEN hülyeség a ki nem vehető tár koncepciója?

 

Kis történelmi kitekintés

 

Az nyilvánvaló, hogy a ki NEM vehető táras öntöltő pisztolyok utoljára az első világháború előtt kerültek újonnan rendszerbe jelentős hadviselő államoknál (ami éppen mi voltunk: Steyr M1912). Annak ellenére, hogy ezeket szükséghelyzetben még a második világháborúban is használták, nyilvánvaló, hogy nem ez lett az uralkodó. Azonban az ismétlőpuskák elsöprő többsége még a második világháborúban sem rendelkezett kivehető tárral (Kar98k, Moszin-Nagant, Mannlicher M95, Mannlicher-Carcano stb.)

Ennél is érdekesebb, hogy az első teljes hadseregben rendszeresíttet öntöltő hadipuska, az amerikai M1 Garand is csak felülről volt tölthető 8-lőszeres en-bloc-clip-pel (töltőkeret).

Azt gondolhatnánk, hogy mára a ki nem vehető tár teljesen kihalt – de csak mert nem gondoltuk végig, hogy számos klasszikus nagygolyós ismétlő vadászpuska mai napig fix táras, illetve szinte az összes csőtáras lever-action golyós és ismétlő vagy önöltő sörétes is ilyen tárkonstrukcióval bír. Ez utóbbiakból pedig számos példány van katonai és rendvédelmi használatban napjainkban is.

Érdemes tehát végiggondolni, hogy mik a ki NEM vehető tár előnyei és hátrányai!

 

Előnyök:

 

– Nem lehet elhagyni a tárat. Ez volt a hadseregekben ilyet rendszeresítő régimódi tisztek fő érve, mely tisztán logisztikai szempontból helyes.

– Nem sérülhet szállítás, viselés közben, hiszen bele van építve a fegyverbe.

– Sokkal kevésbé megy be a szennyeződés, belátható, hogy ha jól tervezik meg, akkor a nem kivehető tár egy sokkal zártabb rendszer. (Persze ennek ellenkezőjére is van példa, lásd korai Berthier-puskák.)

– Lényegesen olcsóbb megoldás gyártástechnológiailag, a tárkioldó, a tártest, a tárfenék kompletten elhagyható.

– Számos olyan felhasználás van, amikor a gyors újratöltés nem is szükséges. Erre evidens példa a klasszikus, vadászias vadászat, ahol 3–5 lőszer a nagygolyós vadászpuskában ha nem elég a vad elejtéséhez, akkor ott valaki nagyot hibázott. De a tipikus polgári önvédelem 3-3-3 (3 yardon belül, 3 másodpercnél rövidebb idő alatt és maximum 3 lövéssel) megoldása esetén is kicsi az esély arra, hogy gyorsan kelljen újratölteni. Ez egyébként a Kel-Tec érve is a PR57 mellett, no meg a 20 lőszeres tárkapacitás.

– Sokkal vékonyabb markolat készíthető, ugyanis a tártest falainak nem kell pluszban beférniük.

– A töltőléc sokkal könnyebb, mint egy tár, tehát egyazon tömeg mellett sokkal több lőszert vihet magával a katona azonos tömeg mellett, logisztikailag több lőszer szállítható ki.

– A töltőléc/keret sokkal olcsóbb, mint egy kivehető tár, valamint tömeggyártása is sokkal gyorsabb, néhány préselt vaslemez csupán.

– JOG: van, ahol a kivehető tárakat szabályozzák, és a korlátozások csak azokra vonatkoznak, a beépítettekre nem.

 

Hátrányok:

 

– Sokkal lassabb újratöltés, még töltőléccel/kerettel is, mint póttárral. Sokkal komplexebb mozdulatsor, merre kiképezni a katonát sokkal nehezebb.

– A legritkább esetben tölthető be 10 darab feletti kapacitás 1 töltőléccel, tovább lassítja az újratöltést. A Kel-Tec PR57-hez is 2 db 10-es töltőlécet adnak.

– Az akadályelhárítás sokkal nehezebb lesz, hiszen annak legtöbbször az az első lépése, hogy kivesszük a tárat és a keresztbefordult töltényt/hüvelyt megpróbáljuk valahogy kijuttatni a fegyverből. Ha a rendszer eközben lefele zárt és onnét egy erős rugó új lőszert ad fel, akkor belátható mennyire megnehezedik ez.

– A töltetlenség-ellenőrzés veszélyesebb, hiszen a tár mindig bent van, nem kivehető.

– A töltőlécben szállított lőszer maga sokkal könnyebben sérülhet, szennyeződhet. És koszos lőszerrel sokkal könnyebben fog elakadni maga a fegyver is.

– A tárajkak vagy az adogatótömb sérülése nagyon nem orvosolható tárcserével, csak a fegyver szétszerelésével. De akár a teljes fegyver használhatatlanságához is vezethet!

 

Összességében tehát nem véletlenül tűnt el a ma használt szolgálati és polgári fegyverek döntő többségéről is a nem kivehető tár, mert elég sok minden szól ellene. Azt pedig, hogy a Kel-Tec PR57-ese szerez-e követőket, vagy eltűnik hamarosan és megmarad kuriózumnak, majd 10 év múlva meglátjuk.

 

Vass Gábor

Adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás