KaliberInfo

Stophatás – mítoszrombolás

Mítoszrombolás

 

Megállító erő

 

Azért kezdtem el legépelni ezt a kis irományt, mert látom, hogy nagyon sok elméleti fejtegetés megy a gumilövedékes eszközök tekintetében, hogy vajon mi tudna előidézni egy megfelelő KO hatást. Növekednek a joule-ok, növekednek a golyóméretek, megy a tuningolgatás, próbálják megtalálni sokan a Szent Grált. Holott sokan a klasszikus lőfegyverek esetében sem értik mit is takar a “stophatás” kifejezés.

 

 

Stophatás

 

A valósággal kevesen vannak tisztában, a legtöbb embernek csak valami halvány elképzelése van a különböző eszközök valódi hatásáról. A filmekben akit eltalálnak, az sokszor több métert repül hátra, azonnal abbahagyja, amit addig csinált, és holtan esik össze. (Kivéve a főhőst, aki akár féltucat halálos találat után is pusztakezes ökölharcban győzi le a főgonoszt – A szerk.)

A valóság az, hogy egy akármilyen maroklőfegyver egy végtelenül kompromisszumos eszköz arra a célra, amire való lenne – a támadó azonnali megállítására a saját és szeretteink védelme érdekében. Azért használnak maroklőfegyvereket, mert kicsik, könnyen viselhetőek, nem pedig a hatásosságuk miatt. 7-ből csak 1 maroklőfegyverrel okozott sebesülés végződik halállal! (Feltételezve, hogy a sérült ésszerű időn belül bekerül egy modern felszereléssel bíró traumatológiára.)

Igaz viszont az is, hogy egy comblövésben is simán el lehet vérezni, tehát egyáltalán nem garantált a nem-halálos hatás végtaglövésnél sem.

A jól célzott, gyorsan ismételt lövések persze hatásosak lehetnek maroklőfegyverből is!

 

Amint ezeken a videókon is látszik maroklőfegyveres találat után az ember a legtöbbször harc és mozgásképes marad:

 

https://youtu.be/6AL_jboGg2M

https://youtu.be/0lhsQq3fd4s

https://youtu.be/TQg-tqbQ6CI

https://youtu.be/Kv6_cukH5h0

https://youtu.be/dwrgvqlc8DA

 

A jól célzott ismételt lövések:

 

https://youtu.be/pxykcRjNqZ4

https://youtu.be/gCOIB6zbED0

https://youtu.be/2cFiDOigFxo

https://youtu.be/3av3GRToz1Y

 

 

Egy régi legenda: a hidrosokk

 

Amikor egy lövedék a célba talál, ahogy halad előre, egy ideiglenes sebcsatornát képez (mint a vízbe dobott kavics). Ez az ideiglenes csatorna igen rövid ideig létezik, az állandó sebcsatorna az, ami tartósan megmarad.

 

A hidro(dinamikus) sokk azt jelenti, hogy emiatt az ideiglenes sebcsatorna miatt olyan szövetek is sérülnek, amit nem ért találat. Eszerint az elmélet szerint maga a lökéshullám károsít. Pisztolyból azonban ilyen dolog NINCS, nem létezik. Egy pisztolylőszernek egyszerűen nincs akkora energiája és legfőképpen sebessége, hogy akármi ilyesmire képes legyen.

 

Hova érdemes lőni?

 

Egy pisztolylőszer lövedéke nagyon leegyszerűsítve olyan, mint egy fúrógép hegye: egy lyukat csinál, ha ez áthalad valami létfontosságún, akkor érvényesül valamiféle “kvázi-azonnali” KO hatás, ha nem, nem. A központi idegrendszert ért szolgálati kaliberű pisztoly találata (agyvelő, gerinccsatorna) ilyen. A szívet, fő verőereket ért találat pedig csak lehet ilyen. (A medencecsont összetörése is a támadó összeeséséhez, mozgásképtelenségéhez vezet – erre viszont a gyengébb pisztolylőszerek energiája, mélységi hatása elégtelen. Bővebben később. – A szerk.)

Ezért tanítják a mellkas közepére duplázást szinte mindenütt, vagy a Mozambik drillt. Természetesen egy csontot ért lövés kiejthet egy végtagot, de van rá példa, hogy az ember ezután is harcol tovább.

(A pisztolylövés, ha nem a fenti pontokat találjuk el, akkor a gyors vérveszteséggel okozhat – nem azonnali – számottevő élettani hatást, ezért is javasolt a ráduplázás, mert szinte négyzetesen növeli a gyors vérnyomásesés esélyét. – A szerk.)

 

Tanulságos esetek

 

Említhetjük akár a pont most 30 éve lezajlott Miami incidenst, de nemrég volt egy veszprémi eset, ahol egy biztonsági őr lábon lőtt egy életére törő, kalapácsos rablót. A elkövető lábát ért lövés a csontját törte, de még a földön is harcolt volna tovább. Ezelőtt a biztonsági őr több figyelmeztető lövést is leadott, és egyszer lábon is lőtte, ami viszont csak húst ért, nem volt megállító hatása.

 

Ennél az esetnél természetesen jobban dokumentált a híres Miami incidens, amiről azonban nem szeretnék bővebben írni, mivel rengeteg anyag fellelhető róla, a Kaliber magazinban (75.-76. lapszám) is jelent meg róla részletes írás.

 

A rendőrök halála olyan szempontból nem volt hiábavaló, hogy hatalmas lökést adott a lőszerfejlesztésnek, ezzel potenciálisan rengeteg rendőr életét mentve meg. Egészen addig a kívánatos pusztán az volt, ha a egy lövedék a lehető leghamarabb leadja az energiáját, nem volt szempont az elégséges átütés. Az a híres, kudarcot vallott lövedék tette is azt amire tervezték, leadta az energiáját, de mivel az elégtelen átütés miatt nem érte el a szívet, nem volt megállító hatása. Az emiatt megszülető FBI standardról lentebb még írni fogok.

 

Valós hatások

 

Természetesen előfordul, hogy akár a fegyver látványa elijeszt egy támadót, vagy megállítja egy végtaglövés, ez viszont (érthető) pszichológiai hatás csak. Igazából még egy tüdőlövéssel is lehet tovább harcolni egy rövid ideig, hiába halálos egyébként. Sőt artériát, szívet ért lövésnél is rendelkezésre állhat még pár másodperc eszméletvesztés előtt a támadónak.

 

A gyakorlat azt mutatja, hogy egy maroklőfegyvernél az igazi megállítóerőt a gyors egymást követő találatok jelentik, ez működni is szokott, ha megfelelő a lőszer. Ezért tanítják az USA-ban is, hogy addig kell duplázni a támadóra, amíg meg nem áll.

 

Miért nem tartom ezt “overkill”-nek? Egy rendőr akkor használja a fegyverét, ha valaki életveszélyben van, ekkor az egyetlen cél a támadó lehető leghamarabb történő megállítása. Nincs mese, nincs gondolkodás. Számtalan nem halálos lehetőségük van a tasertől elkezdve, a peppersprén át a gumibotig. A pisztoly akkor kerül elő, amikor tényleges életveszély van, mert az egy deklaráltan halálos eszköz.

 

Természetesen minden helyzet egyedi, lehetnek kivételek, de nem ez a jellemző. Ha például nem tudja a védekező, hogy a támadó mögött pontosan mi van, akkor főleg nem-lőfegyveres támadó esetén hatásos lehet a medence csontot szétlőni, ekkor elvileg a földre kerül az ember. HA a medencecsont törik, nem csak kilyukad, HA sikerül eltalálni a (ruházat miatt nem látható) medencecsontot…. stb.

 

Puskát kellett volna hoznunk…

 

A puska egyébként már “ideálisnak” mondható a maroklőfegyverekkel szemben. Azon túl, hogy egy puska sokkal könnyebben kezelhető – mivel vállfegyverrel könnyebb, ösztönösebb célba találni – hatalmas különbség van a torkolati energiában, bizonyos puskáknál bizony már fellép a hidrodinamikus sokk jelensége. Azaz olyan szövetek is sérülnek, amit közvetlen találat nem ért.

 

Itt érdekes megemlíteni az USA által használt korábbi hadi gépkarabély-lőszert. Probléma, hogy a tálib harcosok általában igen vékony testalkatúak, a lövedék nem kezd el bukdácsolni, simán átszalad rajtuk, mielőtt a kavitációs hatás jelentkezhetne. Az eredmény egy igen pici átmérőjű luk, semmi több, a stophatás csekély.

 

A fentiek miatt ajánlják nagyon sokan a sörétes puskát otthonvédelemre. Közelről egy 12/70-es buckshot brutális stophatással rendelkezik, minden ami ez alatt van, az kisebb-nagyobb kompromisszum.

 

Ha mégis maroklőfegyver marad…

 

A stophatás növelése érdekében mit is tehetünk? A torkolati energia növelése? Egy FMJ lőszer amúgy is képes több emberen átszaladni, energiája nagy részét nem adja le így sem, hidrosokk pedig egyébként sem létezik ebben a kategóriában.

 

Mit is írtam korábban? A pisztolylövedék egy lyukat fúr a testbe, ha az valami fontosat ér, akkor van stophatás. Tehát kézenfekvő megoldás ennek az állandó sebcsatornának a növelése. Ezt megtehetjük a kaliber növelésével, vagy használhatunk expanzív lövedéket.

 

Az expanzív lövedék nálunk Magyarországon félelmetes és rettegett mumus. Valójában miről is van szó? Ez a lövedék a testbe csapódva felgombásodik, nagyobb sebcsatornát képez. Ami még ennél is fontosabb, hogy sokkal kisebb eséllyel üt át egy embert, ezzel védve a mögötte levőket.

 

Az FBI standard a megfelelő sebcsatorna hosszra 12 és 18 inch között van ballisztikai zselében. Általánosságban mondhatjuk, hogy a nagyobb érték a kisebbik baj – ez túl nagy átütést jelent, de a lövedék ettől még képes a létfontosságú szervet elérni. Az alábbi linken egy nagyon átfogó vizsgálat látható rengeteg féle lőszerrel. Nagyon fontos, hogy a rövid csővel végzett vizsgálatok nem vethetőek össze a hosszú csővel kapott eredményekkel, mivel sokszor egészen másként viselkedik ugyanaz a lövedék!

http://www.luckygunner.com/labs/self-defense-ammo-ballistic-tests/

 

Egy lövedéknek nem csak a bőrön kell áthatolnia, ami egyébként elég nagy plusz ellenállást jelent, hanem esetleg vastag ruházaton, vagy akár egy végtagon is (lásd Miami incidens). Azt se felejtsük el, hogy a célpont nem vigyázzban fog állni pont merőlegesen. Lehet, hogy egy nagydarab bőrkabátos ember egy szögekkel kivert baseball ütőt lendít éppen, amikor a találat éri. Ekkor a lövedéknek át kell hatolnia a felkarján, ismét be kell hatolnia a testbe, majd így oldalról még el kell jutnia a szívig.

 

Néhány szó a különböző kaliberekről

 

A lövedék átmérőjének növelése elvileg növeli a hatékonyságot, a gyakorlatban azonban mindössze milliméterekről beszélünk!  A mai modern  szolgálati pisztolylőszerek között nincs érdemi különbség, mindegyiket arra  tervezik, hogy 12-18 inch mélyen hatoljon be a testbe ruházat átütése után.

 

A kaliber tehát  másodlagos, ha olyat választunk, ami már képes teljesíteni az FBI
standardot. Sokkal fontosabb, hogy pontosan tudjunk lőni, hogy gyorsan tudjunk duplázni, hogy nagyobb legyen a tárkapacitás, hogy könnyen hozzáférhető legyen a kaliber.

 

Konklúziók – gumilövedékesre vonatkoztatva

 

Sokan olyan KO hatást várnak egy gumilövedékes fegyvertől, amire egy éles maroklőfegyver sem képes. A támadó reakciója éles maroklőfegyver találatnál általában a menekülés, ennél többet egy nem-halálos gumilövedékes fegyvertől butaság elvárni. A fentiekből látszik, hogy hiába növeljük akármennyire is a torkolati energiát, 100%-os azonnali megállító hatást lehetetlen elérni. (A gumilövedékes/traumatikus fegyverek hatásmechanizmusa ráadásul teljesen más, mint a klasszikus fémlövedékes maroklőfegyverek esetében. Itt szó sincsen “fúrógépről”, mély behatolásról és minél nagyobb szövetroncsolásról. Sőt, annak elkerülése a cél. A traumatikus fegyverek inkább hasonlíthatóak “távolsági” gumibothoz, baseballütőhöz, vagy egy bokszütéshez. A hirtelen fellépő ütés fájdalma az, ami megtörheti a támadó lendületét, időt adva a védekezőnek az elmenekülésre. Természetesen a ráduplázás itt is kívánatos hatástöbbszöröző! – A szerk.)

 

Emellett egyetértek azzal, hogy amennyire csak biztonságosan lehet a torkolati energiát növelni, mindig a biztonságosan elérhető maximumra kell törekedni. A támadón lehet például vastag ruházat, de egyébként is okos dolog az esélyeket maximálisra növelni. 100% nincs, de ha akár 1%-al növelem az esélyemet különösebb veszély nélkül, akkor ezt meg kell lépni.

 

Nagy Ádám

 

Videók a témában:

https://youtu.be/wXwPtP-KDNk

 

https://youtu.be/H0dzrOgNU-s

https://youtu.be/wlMKXtpvps0

 

https://youtu.be/YNZsFqoQfyw

https://youtu.be/TbOxtcjKT7A

 

https://youtu.be/bWMGBCVtTrM

https://youtu.be/myKGVV7xVDI