Egy héttel feltétele után megérkezett a válasz a PVMRFK ( https://www.kaliberinfo.hu/hirek/paprikaspray-kutyatamadas-ellen-valasz-a-rendorsegtol/ ) után immár az ORFK-tól is a péceli kutyatámadással ( https://www.kaliberinfo.hu/hirek/paprikaspray-t-ajanlott-a-rendorseg-a-kutyatamadas-aldozatanak-kerdesek/ ) kapcsolatban. Ez a szűkszavú PVMRFK válasszal szemben kifejezetten hosszú lett, azonban…AZONBAN kommentünket válasz alatt közöljük.
“Elektronikus úton érkezett megkeresésére az alábbi tájékoztatást adjuk.
- Valóban adott-e ilyen okos és humánus, de nem feltétlenül a jogszerűség talaján álló tanácsot a sértettnek a Rendőrség munkatársa?
A megkeresésében idézett mondatból „a rendőrök javaslatát” nincs lehetőségünk ellenőrizni, az állítás általánossága és a mondatban szereplő információ szűkössége miatt.
- Lehetséges-e, hogy az eddigi – ezzel ellentétes – joggyakorlattól eltérően a KKVE-kormányrendelet alábbi rendelkezése:
„(2) Nem vonatkozik az (1) bekezdésben foglalt tilalom a szokásos életvitel körében használt eszközökre, ba) amelyeknek közterületen, nyilvános helyen, valamint közforgalmi közlekedési eszközön való birtoklása indokolt” a jövőben a rendőrhatóság részéről azt a logikus értelmezést nyeri a joggyakorlat tekintetében, hogy a paprikaspray kifejezetten egy szokásos életvitel körébe tartozó önvédelmi eszköz, melynek közterületi viselése nem minősül szabálysértésnek?
A közterületen magunknál tartható mások testi épségre veszélyt jelentő eszközök tekintetében a szabályokat a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről szóló 175/2003.
(X. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) határozza meg.
A Rendelet 8. §-ban megjelenített melléklet d) pontjában az olyan eszközt, melyből a szem és a nyálkahártyák, illetve a bőrfelület ingerlésével támadásra képtelen állapotot előidéző anyag permetezhető ki (a továbbiakban: gázspray) a közbiztonságra különösen veszélyes eszköznek minősíti.
Azonban a Rendelet 3. § (2) bekezdés e) alpontja a közterület viselés tilalma alól kiveszi a pelargonsav-vanillilamid és az olajosgyanta-tartalmú kapszaicin hatóanyagot nem tartalmazó, legfeljebb 20 gramm (maximum 40 ml) töltőanyag tömegű gázsprayket, amennyiben azt nem közterületen vagy nyilvános helyen megtartott rendezvényen tartjuk magunknál.
A Rendelet 5. § értelmében eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában gázspray közterületen, nyilvános helyen – ideértve az ott lévő járművek belső tereit is –, valamint közforgalmú közlekedési eszközön csak tokban, dobozban, zárt tároló eszközben vagy ruházat alá rejtve birtokolható (szállítható).
A paprika (kapszicin) – OC (Oleoresin Capsicum), MC (Major Capsaicinoids) – hatóanyag-tartalmúak nem tartoznak bele ebbe a körbe, az ilyen hatóanyagú termékek közterületi birtoklását a Rendelet egyértelműen tiltja.
Amennyiben a 2. pont nem így van, akkor kezdeményezte-e a rendőrség – mint a jogalkalmazás anomáliáival szembesülő, a lakosság biztonságáért felelős szerv – a KKVE-kormányrendelet módosítását? (Mint ismeretes, a paprikaspray természetazonos hatóanyagú, maradandó károsodás okozására alkalmatlan, humánus védelmi eszköz emberi és állati támadások elhárítására. Éppen ezért az EU tagállamainak elsöprő többségében szabadon tartható és viselhető, mindenekelőtt emberi életre és egészségre való veszélytelensége okán.)
- Amennyiben a paprikaspray szabálysértés közterületen, akkor milyen hatásos megoldást javasolhat felelősen a Rendőrség pl. egy futó nőnek hasonló kutyatámadás esetére?
A jogos védelem részletes büntetőjogi szabályozását a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 21. §-a büntethetőséget kizáró vagy korlátozó okok között szabályozza.
Fontos kiemelni, hogy az alkalmazott védekezésnek arányosnak kell lennie a támadással. Ha valaki indokolatlanul vagy aránytalanul használ sprayt valamely állat ellen, abban az esetben a spray használójával szemben felmerülhet a Btk. 244. § (1) bekezdésébe ütköző állatkínzás bűncselekményének a gyanúja.
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávt.) 5. § (1) bekezdése alapján az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról.
A mulasztóval szemben állatvédelmi bírság kiszabásának lehet helye, amelyet az állatvédelmi hatóság – az önkormányzat jegyzője – állapíthat meg az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet 3. és 4. melléklete szerint olyan esetekben is, amikor a mulasztással az ember egészségét, testi épségét veszélyeztették, illetve a mulasztó az állat szökésének megakadályozásáról nem, vagy nem megfelelően gondoskodott, valamint az állat biztonságos elhelyezésére nem gondoskodott.
Az Ávt. 42/D. § rendelkezései alapján, az állatvédelmi hatóság a közigazgatási szankció kiszabása mellett más intézkedéseket is tehet, így az ebtartót az eb közterületen való vezetésekor szigorúbb szabályok betartására, az eb tartási körülményeinek megváltoztatására és szigorúbb tartási feltételek kialakítására kötelezheti, az ebet veszélyesnek minősítheti, meghatározott esetekben elrendelheti az eb életének kioltását is.
Az önkormányzatoknak a kóbor állat befogásával, tulajdonjogának átruházásával és elhelyezésével kapcsolatos feladatok ellátásának részletes szabályairól szóló 785/2021. (XII. 27.) Korm. rendelet lehetőséget ad a kóbor ebek befogására és ezáltal a közterületről történő eltávolításukra
Budapest, 2025. október 17.
Tisztelettel,
ORFK Kommunikációs Szolgálat”
KOMMENT:
Ismét kissé az a benyomásunk, hogy a Turing-teszten ez nem menne át, kicsit olyan, mintha az AI írta volna meg.
Ugyanis többségében nem a kérdésre ad választ, sőt van olyan kérdés is benne, amit bemásol, de meg sem válaszol. A válaszok, ahol vannak, azok önmagukban helyesek, de nincs plusz információtartalmuk – lásd: minek beidézni a KKVE-jogszabály vonatkozó rendelkezéseit, ha a kérdező kérdéséből kiderül, hogy az már ismeri azokat?
Mi köze a kóbor ebek befogásának önkormányzatokra vonatkozó lehetőségeiről szóló jogszabálynak ahhoz a konkrét tárgyszerű kérdéshez, hogy a magányos futónő több kutya támadása ellen külterületen mivel védekezhet legálisan? (Amire amúgy NEM kaptunk választ. Pedig az a gázpisztoly viselésivel.)
Ahol ismét érezni lehet a rendőri gondolkodást azonban az, ahol alig burkoltan megfenyegeti a védekezni kívánót, hogy állatkínzással is meg fogja gyanúsítani, ha védekezni merészel.
Az is látható, hogy – úgy tűnik – le van maradva a válaszadó 12 évvel az aktuális BTK-ról, mikor azt írja: “Fontos kiemelni, hogy az alkalmazott védekezésnek arányosnak kell lennie a támadással.”
Nem. Az arányosság helyébe a szükségesség lépett. Amint a Kúria Jogegységi Határozatában ( https://www.kaliberinfo.hu/hirek/jogos-vedelem-jogegysegi-hatarozat/ ) leszögezi:
“A jogtalan támadás általában erőszakos, az elhárító cselekmény pedig mindig kényszerű.
Amennyiben a jogtalan támadás ténye megállapítható, úgy az elhárítás szükségessége nem vitatható.
A védekező cselekmény jogszerűségének egyetlen kritériuma a szükségesség.”