Idősebb sportlövők figyelmébe: részben javult a sportorvosi szabályozás
Rendkívül súlyos terheket rótt eleddig a 65 év feletti sportlövőkre, hogy FÉLÉVENTE kellett menniük a gyakran elérhetetlen sportorvosi vizsgálatra, majd annak bejegyeztetésére az igazgatásrendészetre.
Az új OSEI (Országos Sportegészségügyi Intézet) útmutató alapján ez szerencsére megváltozott:
https://hunfencing.hu/wp-content/uploads/2025/03/Szakmai-tmutat-2025.pdf
“Ezen vizsgálatokat az Országos Sportegészségügyi Intézet irányítása alatt álló Országos Sportegészségügyi Hálózat
sportorvosai végzik16 éven aluli versenyzőnél félévenként, 16 év felett évente.”
Ez alapján 65 éves kor felett nem kell félévente sportorvoshoz menni évente kétszer, csak egyszer (nem mintha az indokolt lenne) – sőt, 70 éves kor felett sem kötelező a féléves orvos/rendőr-látogatósdi, csak ha:
(9. oldal:)
“70 éves kor felett a következő kockázati tényezők fennállása esetén a sportorvosi szűrővizsgálatot félévente
kell elvégezni: diabetes mellitus, krónikus vesebetegség; egyszerre 2 cardiovascularis rizikófaktor jelenléte
(dohányzás, obezitás, hyperlipidaemia, magas vérnyomás); közepes vagy jelentős intenzitású versenysportban
való versenyzés.”
2025. március 1. -től hatályos.
Komment:
Szerintem a sportlövészet nem közepes vagy jelentős intenzitású versenysport, a statikus számok legfőképpen nem. Egy kerti fűnyírás ezerszer megerőltetőbb (de ne adjunk ötleteket, mert a BM azt is betiltja, engedélyhez és hatféle vizsgához köti).
Régóta követeljük persze, hogy minden lőfegyvertartóra azonos egészségügyi feltételrendszer vonatkozzon, és bármelyiket ki lehessen váltani az érvényes gépjárművezetői engedélyhez tartozó orvosival.
Nincs, és ép elmével nem is lehet olyan orvosszakmai érvet találni, hogy amennyiben valaki alkalmas közúton akár 3,5 tonnás gépjárművel, 130 km/h sebességgel közlekedni, akkor az ne puffogtathasson egy lőtéren pisztollyal.
A jelenlegi fegyveres eü. szabályozás a napnál világosabban csak egy nettó adminisztratív csuklóztatás, ami az engedélyesek számának csökkentésére szolgál. Másodlagos funkciója, hogy az amúgy is forráshiányos és leterhelt egésszégügyi rendszert felesleges vizsgálatok elvégzésével tovább terhelje.
