KaliberInfo

Sci-fi önvédelmi fegyver – egy gondolatkísérlet

Nem mind sci-fi, ami annak látszik:-)

 

Ez az írás egy klasszikus “agymenés”, arról, hogy mi lenne az elvárás egy minden szempontból ideálisnak tekinthető önvédelmi fegyver/eszköz vonatkozásában. De természetesen nem véletlen a “sci-fi”, avagy a tudományos fantasztikum jelző a címben, hiszen ilyen eszköz sajnos nem létezik, már csak a fizika és a biológia ma ismert törvényei alapján sem.

 

  1. Legyen nem halálos, mégis azonnali hatású, tökéletes megállítóerejű!

A nem halálos mívoltot nem kell nagyon ragozni, sokkal kisebb hezitálás előzi meg bevetését és jogilag is sokkal inkább védhető utólag az ilyen eszköz alkalmazása.

Az azonnali (értelemszerűen: 1-2 másodpercen belüli) hatás természetesen azért szükséges, mert ha ennél sokkal több kell, akkor a támadó még belénk márthatja kését, baltáját, megharaphat, ha négylábú.

A megállítóhatás “tökéletessége” nagyon nehezen definiálható, persze az lenne a legjobb, ha az, akivel szemben be kell vetni sci-fi eszközünket, az rögvest összeesik, mint egy liszteszsák és meg sem tud moccanni percekig. De ehelyett elégedjünk meg azzal, hogy addig harcképtelen/drasztikusan csökkent harcértékű lesz, amennyi idő alatt el tudunk menekülni. Mondjuk futva pár száz méterre.

 

  1. Legyen hatásos és veszélytelen közvetlen közelről, de legyen hatásos 10 méterről is, minimum!

A való világban legtöbbször nem kell 25 méteres sportlövő teljesítményt felmutatni védekezéskor, az erőszakos konfliktusok túlnyomórésze közvetlen testi kontaktussal jár, alig pár méteren belülről indul és ér véget. Tehát ha valami 5 méteren veszélytelen, de 1 méterről súlyos sérülést okoz az nekünk nem az igazi “ideális” eszköz.

Ugyanakkor ismerjük a Tueller-szabályt: még egy elszánt hidegfegyveres támadó is odaérhet/megsebezhet 7 méteren (yardon) belülről – nem baj, ha erre még van némi biztonsági ráhagyás. És persze eszközünk 10 méterről még biztosan “betalálja” a célszemélyt, ne csak néha.

Viszont 10 méter után meg ha lehet, váljon hatástalanná, hiszen itt a 3. pont, ami okán a túl nagy hatótáv legalább annyira káros, mint a túl kicsi.

 

  1. A vétleneket egyáltalán ne, vagy csak minimálisan érintse alkalmazása!

A jogos védelmi helyzetek többsége az nem olyan, mint a western-filmekben: szemtől-szemben felállni délben a főutcán és harangkonduláskor lőni. Az ilyen valós szituációk többsége zavaros, nyilvános helyen vagy tömegközlekedési eszközön történik, sokan másik is jelen vannak, esetleg pont a támadó mögött, környezetében. (Ezért is kedvezőbb opció a nem halálos hatás.)

 

  1. Zárt térben is legyen bevethető korlátozás nélkül!

A 3. pont logikus folytatása – ha vétleneket nem akarom kiütni, akkor lehetőleg magamat sem tegyem harcképtelenné saját eszközömmel. A csak sci-fiben létező “ideális” eszközünkkel egy taxisofőrnek is tudnia kell védekeznie, meg egy tájfutónak is.

 

  1. Ne csak emberi, hanem állati támadás ellen is működjön!

A legnyilvánvalóbb a kutyatámadás esete, de újra megjelentek még a Kárpát-Medencében is a farkasok, medvék, vaddisznó meg eddig is akadt. A mi kis csodaszerünknek ezek ellen is hatnia kell.

 

  1. Legyen könnyű és kompakt!

Mit ér az egész, ha olyan dögnehéz, hogy otthon kell hagynunk, vagy csak télikabát alatt tudjuk rejteni, mert olyan méretes?

A mi kis ideális eszközünk jó lenne, ha egy kompakt, vagy még inkább egy szubkompakt pisztoly méreteivel, tömegével rendelkezne. Ideális esetben fél kilogramm és PPK-méret lenne az abszolút sci-fi cél.

 

  1. Tűzkészen biztonságosan viselhető legyen!

Természetesen mit sem érnek a szuperképességek “ideális” eszközünknél, ha nincs biztonság, ha leejtésre, odaverésre “működésbe jön” a szerkezet. Ugyanakkor ha szükségünk van rá, akkor semmi mással ne kelljen vacakolni stressz alatt, csak egyetlen mutatóujjmozdulattal működésbe hozni.

(Direkt nem használom a lövés, elsütés, tüzelés szavakat – hiszen egyáltalán nem biztos, hogy a sci-fi eszköz a ma megismert módokon működhetne.)

 

  1. Legyen jó az ergonómiája, legyen testre szabható!

Azt hiszem ez az, ami már nem sci-fi, mégis olyan sokszor mellényúlnak. Pedig egy variálható markolatméret, ami kis- és nagykezűek számára egyaránt kényelmessé tehető, egy látható méretű irányzék (ha ilyesmire szükség van), és a kezelőszervek teljes kétkezessége már ma sem példa nélküli. Igaz, leginkább a szolgálati jellegű öntöltő pisztolyokon. Fontos lenne, hogy készségszintű használatához ne kelljen sokhónapos vagy éves tréningezés.

 

  1. Legyen többlövetű – 4-lövetű minimum (de az sem baj, ha 6-lövetű)!

A támadások egy része csoportos elkövetési móddal párosul, és persze nem is baj, ha a védekezőnek több lehetősége van “mellélőni”. Az sem árt, ha az újratöltés másodperceket és nem 10 perceket vesz igénybe.

 

  1. Ne csak nappal legyen használható!

Ma már elvárás, hogy fegyverlámpa, esetleg lézerirányzék legyen felszerelhető vagy integrált a fegyverre. Ez sem sci-fi amúgy, egy filléres szabványos szereléksín jó megoldás.

 

  1. Nem baj (sőt!), ha kifejezetten látszik, hogy nem lőfegyver!

A fegyver/önvédelmi eszköz mutogatásában nem hiszünk, ha elővesszük használni kell. Ugyanakkor az sem baj, ha egyből lehet rajta látni (például a helyszínre érkező hatóságok számára), hogy ami a kezünkben van, az nem “éles lőfegyver”, hanem valami humánusabb, ártalmatlanabb megfejtés. Ezt el lehet érni élénk színekkel, kifejezetten olyan formavilággal, ami ezt mutatja.

 

11+1: BÓNUSZ: GAZDASÁGI KÉRDÉSEK!

Mit érne, ha a közelebbi vagy távolabbi jövőben születne valami a fentieknek megfelelő holmi, de az megfizethetetlen lenne a lakosság többsége számára? Vagy ha megfizethető lenne, de a szükséges gyakorláshoz kéne fél vesénket zaciba csapni? (És persze előfeltételként, hogy az adott sci-fi önvédelmi fegyver/eszköz minél több országban legálisan tartható és viselhető legyen, legfeljebb minimális módosításokkal, hiszen akkor lehet a nagy gyártási volumennel megfizethető árakat elérni!)

Szerintem akkor lenne jó a mi kis alaposan körbeírt szerkentyűnk, ha 400-500 euró alatti kisker. ára lenne, tartósnak bizonyulna, és megfizethető lenne vele a gyakorlás (mondjuk maximum 1 euró/dollár lövésenkénti árral kibékülnék).

 

De ilyen nincs, és akkor nem is lesz?

 

Ami mindezeket a gyakran egymásnak is ellentmondó képességeket tudja, az az eszköz jelenleg nem létezik. De ne feledjük el, hogy 20 éve még külön cipeltünk mobiltelefont, laptopot, térképet, MP3-lejátszót, fényképezőgépet, elemlámpát, kézigránátot. Most meg az okostelefonunk mindezeket tudja. Ha szerencsénk van az akksival, akkor az utolsót mégse…

 

Vass Gábor